Mindenki Rukia születésnapjára készült. Egy nagy termet ki is béreltek. Ott volt Ichigo, Renji, Orihime, Hisagi, Chad, Ishida, Matsumoto, Hanataro, sőt még Byakuya is. Hinamori volt megbízva, hogy egy ideig lefoglalja az ünnepeltet.

- Hinamori, már vagy egy órája járkálunk a semmiért!

- Kérem kisasszony, legyen türelemmel.- fogta meg a kezét Rukiának és maga után vonszolta.

Végül megálltak a terem előtt, ahol a többiek már elbújtak. Mikor Rukiát betuszkolta Hinamori, egyszerre elő ugrott a társaság és együtt ordították, hogy boldog szülinapot. A Kuchiki lány nagyon megörült.

- Köszönöm mindenkinek!- az arcáról sütött a boldogság.

Mindenki külön-külön oda ment és még egyszer felköszöntötte. Utána elkezdődött a buli, a társaság el kezdett táncolni, kivéve Byakuya, aki leült egy sarokba. Rukia arra gondolt, hogy most végre bevallhatja Ichigonak az érzéseit, így elindult megkeresni őt. Az említett épp Orihimével táncolt egy lassú szám ment a háttérben, így egymáshoz simultak és megfogták egymás kezét, ujjaikat összefonták. A fekete hajú megmerevedett és csak bámulta a párt. A szám végén Ichigo felemelte Orihime állát és megcsókolta. Rukia szemeibe könnyek gyűltek. Ekkor valaki mögé lépett és befogta őket.

- Nem engedem, hogy nézd őket, és ezért hullajtsd a könnyeidet. Kérlek, ne sírj.- suttogta a férfi a Kuchiki lány fülébe.

- Gyere velem.- megfordította Rukiát és megölelte. A fekete hajú felnézett és meglátta Hisagi vigyorgó arcát.

- Hisagi…-néhány könnycsepp végig folyt a lány arcán, amit a Shuuhei gyengéden letörölt.

- Mondtam, hogy ne sírj. Nem ér annyit az a srác.

- Összetörte a szívem.- kezét a mellkasára tette.

- Majd meggyógyítom,- ezzel megfogta a lány kezét és elvitte egy csendes szobába, amit be is zárt.

- Hogy senki se zavarjon.- a kulcsot az asztalra tette.

- Mit szeretnél Hisagi?

- Mondtam már, meggyógyítom a szíved. És szeretném, ha engem szeretnél.- cirógatta meg Rukia arcát.

- De…

- Sss. Ne beszélj.- tette az egyik ujját a lány szájára, majd leült mellé.

- Meg engeded?- hajolt közel Rukia ajkaihoz. A lány csak bólintott. Hisagi gyengéden megcsókolta. Rukia nagyon meglepődött. Érzékien ízlelte a lány ajkát, majd megszakította.

- Én vigyázni fogok rád. Miattam nem fogsz sírni, nem fogom hagyni. Ígérem.- vigyorodott el a Shuuhei.

- Köszönöm Hisagi.

- Engedd meg, hogy szeresselek. A szerelemem gyógyszer a szívednek.- a lány értetlenül nézett.

Hisagi elmosolyodott a reakción és újra megcsókolta. Rukia résnyire nyitotta ajkát, hogy a fiú nyelvének utat adjon. Pár percig egymás szájában játszottak végül levegőhiány miatt váltak szét.

- Feledtesd el velem őt.

- Rendben…- ezzel a hátára döntötte Rukiát. Elkezdte a nyakát csókolgatni és harapdálni, kezei felfedezőútra indultak. A lány felsője alá nyúlt, és Rukia hagyta, hadd tegyen azt, amit akar. Elkezdte vetkőztetni. A ruhák egyre csak fogytak róluk. Abbahagyta a csókot és a lány szemébe nézett. Aztán kedvesen puszit lehelt az ajkaira és elindult felfedezni testét Rukia megremegett. Gerincén végigfutott a borzongás, ahogy a hűvös ujjak meztelen hátát simogatták fel és le, újra és újra. Lágyan simogatta a hátát. A kéj egyre inkább elhatalmasodott rajta, mikor előrehajolt, és puha csókot lehelt Hisagi ajkaira. Az ajkakra, melyeknek csókjaik forróak, édesek, Meztelen testük összefeszült, ahogy Hisagi magához rántotta a lányt, és végigsimított a mellein, és a hátán. A levegő szinte izzott, és gyengéden végigsimított belső combrészén. Láthatóan Rukia alig tudott már uralkodni magán - zihált, kipirult. Pár pillanat telt csak el, és Rukia hirtelen Hisagi egyik gyengéden köröző-mozgó ujját érezte magában, majd pár másodperccel később még két ujj csatlakozott be, fokozva a kéjes érzést, aminek hatására a lány teste ívbe feszült, és hangos nyögésekkel tarkítva mégért könyörgött az egyre inkább bekeményedő Hisaginak. Kemény férfiasságát a lány bejáratához illesztve lassan beléhatolt. Teste megfeszült. Ajkait egy aprócska sóhaj hagyta el. Lassan, de biztosan kezdett el mozogni a törékeny lányban, majd gyorsítva a tempón gyorsan Rukia dereka alá nyúlt, és megemelte, hogy jobban hozzáférjen. Egyre gyorsabban mozgott, és egyre mélyebbre hatolt, hangos nyögéseik betöltötték a szobát. A kéj egyre erősödött, mígnem egyszer csak egy hatalmas csúcspontban mindkét izzadt forrón izzó test megfeszült, majd elérték a kéj tetőpontját. Rukia érezte, ahogy Hisagi lassan kihúzódik belőle, majd oldalt fordul, hogy arcuk pont szembe legyen egymással. A fekete hajú shinigami egy érzékeny csókot adott szerelmének, aki visszacsókolt.

- Köszönöm.
- Ne sírj többet édes Rukia.- ült fel Hisagi.

- Vissza kéne menünk, de előbb menjünk fürdeni.- erre a Shuuhei felkapta a lányt, és őt csókolva bevitte a fürdőbe.

- Remélem elértem a célom. Rukia szeretsz?
- A te szerelmed gyógyított meg. De Ichigo…

- Felejtsd el őt, kérlek.- ezzel letette a lányt és megölelte.

- Rendben. Te többet érsz.- a Rukia feltekintett Hisagi mosolygó arcára.

- Szeretlek.
- Én is.

Együtt fürödtek és mentek vissza a születésnapi bulira. Rukiának még meg kellett szoknia, hogy Ichigo Orihimével van és enyeleg, de Hisagi ott volt mellette. Rukia megtalálta az igaz szerelmet és örökké szerette a Shuuhei fiút, aki betartotta az ígéretét.