Prológus
Hueco Mundo. Fut, lassan kifogyva a levegőből. Vissza kell jutnia a többiekhez. A közelben érzett két reiatsu Ichigo-é és Ichimaru Gin-é. Harcolnak. De valaki más is van ott. Aizen. Ő csak figyel és vár. Tervez valamit. Valami nincs rendben. Nem tud elég gyorsan futni..
" Meg kell állítanom őt!" gondolja.
Egy óriási terem. A hihetetlenül magasan lévő plafont óriási oszlopok tartják. Egy két helyen azonban már szétszóródott sakkfigurák módjára borítják a padlót.
Ketten harcoltak. Egyikük fehér ruhát viselt, másikuk feketét. A levegő vér illatával keveredett. A kardok élén lassan megcsillant a nap fénye.
A shinigami letörölte a vért az álláról, és elsöpörte narancsszínű fürtjeit a szeméből.
"Már nem sok erőm maradt." gondolta magában "Be kell fejeznem minél hamarabb."
Ichimaru Gin felnevetett.
- Kifáradtál, Kurosaki-kun. Itt a vége.
Ichigo nagy levegőt vett, és az arcára tette a kezét.
"Kérlek, legyen elég... Meg kell találnom a többieket és biztonságban elvinni őket innen."
Úgy érezte, ismerős hideg terjeng a bőrén, ahogy visszahúzta a kezét. Már megszokta ezt azt az érzést, de még mindig nem szerette. Olyan volt, mintha valaki mással osztozkodna a testén. Valakivel, akiben nem bízik meg teljesen. Egy másik Ichigo. Sötét és rideg. Nem ember. Hollow.
- Igazad van, Gin! Itt a vége! - kiáltotta a Hollowvá vált Ichigo, miközben támadott - Nekem erre nincs időm!
A két Zanpakutou hatalmas erővel találkozott egymással.
- A fenébe... - morogta Ichigo, miközben újabb támadást könyvelhetett el sikertelennek.
És aztán, a csata kellős közepén, Ichigo hirtelen megérezte. Egy másik reiatsu. Nem... két reiatsu. Rukia és Aizen.
Félelem villant át az agyán. Félelem, hogy Rukiával történik valami. A válla fölött átnézve, meglátott egy erős testalkatú, fehérbe ötözött alakot, aki a magasban tartotta a kardját, és éppen Ichigo-t vette célba. Nem volt ideje, hogy megforduljon, és kivédje Aizen támadását.
" Az a szemét! Megpróbál hátba támadni! " gondolta.
Ezzel egy időben Ichigo megpillantotta Rukiát, egy kis fekete alakot, aki hirtelen Ichigo és Aizen között tűnt fel. Arra azonban már nem volt ideje, hogy fegyvert ragadjon.
- Rukia, ne!!! - üvöltötte és kétségbeesetten próbált módot keresni, hogy megakadályozza a készülő tragédiát.
Rukia a földre zuhant, mint egy sebesült kismadár.
- Rukia!!!
Gin visszalépett az árnyékba egy ördögi vigyorral az arcán. Aizen felkacagott.
" Egész végig ezt tervezték... " gondolta Ichigo.
Hátulról támadni, miközben Ginnel harcolt, alantas és gusztustalan dolog volt. Az igazi shinigami mindig szemtől szemben harcol az ellenfelével, egy az egy ellen. De ha belegondolunk, Aizenről volt szó, aki minden eszközt megragadott, hogy Ichigo-t holtan lássa.
Ichigo soha nem érzett még ilyen félelmet és dühöt. Ettől az érzéstől erősebbnek érezte magát, miközben egy hangot hallott a fejében.
" Hadd öljem meg, királyom! Azt akarod, hogy szenvedjen, nem igaz? "
Ichigo-t felemésztette a dühe, és semmi másra nem tudott gondolni, mint keresztülszúrni a kardját Rukia támadóján.
" Oda kell mennem hozzá." gondolta magában " El kell vinnem őt innen."
Összpontosítania kellet, hogy újra tisztán láthassa a dolgokat. A maszk összetört.
Látszólag a semmiből kerültek elő azok a feketeruhás alakok, akik a teremben tartózkodtak, ki tudja, mióta. Shinigamik.
- Majd mi elintézzük őket, fiam. - mondta egy ismerős hang.
- Apa?! Mi... hogy?! - Ichigo szava elakadt a döbbenettől.
Kurosaki Isshin tekintete találkozott a fiáéval. Az idióta vigyor eltűnt az arcáról, Ichigo nem ismert rá. Isshin most egy harca kész ember arckifejezését viselte.
- Túl gyenge vagy, hogy harcolj! Vidd el őt innen! - parancsolta Isshin.
Ichigo alig fogta fel, mi zajlik körülötte. Végül bólintott egyet, és a lányhoz sietett. Rukia sápadt volt, hatalmas seb tátongott a vállán és a mellkasán. A szemei nyitva voltak. Ichigo-t nézte.
- Rukia, miért? - kérdezte tőle a shinigami helyettes.
Az elmosolyodott.
- Most én jöttem, hogy megmentselek.
Érezte. Rukia elment. Neki pedig nem sikerült megvédenie őt. A káoszban, ami körülvette őket, egy üvöltés hallatszott. Ichigo könnyei csípték a szemét.
|