- Állj már meg! Nem hallod?! - Ichigo lassan beérte a lányt, és megragadta a karját - Talán süket vagy?! Neked beszélek!
Rukia a betont nézte, fejét lehajtotta.
 - Nézz már rám, ha hozzád beszélek! - Ichigo maga felé fordította a lány arcát.
Az könnyáztatott volt.
 - Rukia... - a srác dühe egy pillanat alatt elpárolgott.
Rossz érzéssel töltötte el, hogy a lányt sírni látta. Ráadásul ő ríkatta meg...
 - Rukia... mondj már valamit, hallod?
A halálistennő hallgatott.
Az égen tornyosuló fekete fellegekből hirtelen ömleni kezdett az eső.
 - Nii-sama... azt akarta, hogy menjek haza, és többet ne is jöjjek vissza... - kezdett bele végül Rukia - Nem mondta ki, de tudtam, hogy azért, mert aggódik. Mikor elmondtam neki, hogy soha nem lennék képes itt hagyni a barátaimat, nagyon mérges lett. Veszekedtünk, ő pedig... - itt nagy levegőt vett - Ö pedig nekem eresztette Senbozakura-t, hátha jobb belátásra bír, ha ellátja a bajom. Mikor látta, hogy ezzel nem sokra megy, otthagyott, de előtte még annyit odavetett, hogy takarodjak, neki már nincs húga. Érted már, Ichigo?
 - Az a szemét! Esküszöm, most azonnal odamegyek és felkoncolom! - Ichigo ökölbe szorította  a kezét.
 - Hagyd! - Rukia a kezére tette a kezét - Ha jobban belegondolsz, neki van igaza!
 - Hogy mondhatsz ilyet?! Jól vagy?! Már hogy lenne igaza?! - értetlenkedett Ichigo.
 - Ha a te testvéred élne egy másik világban, tőled távol, te is minden
követ megmozgatnál, hogy a közeledben tudd, hogy támogathasd... hogy megvédd.
Sokat gondolkodtam ezen, és utólag én is rájöttem, hogy oka volt azt tennie, amit tett.
 - De akkor is majdnem megölt téged!
 - Nii-sama már csak ilyen, másképp mutatja ki az érzéseit, mint ahogy az megszokott...
Csend.
 - És most mit fogsz csinálni? Hazamész, hogy kiengesztelhesd őt? - kérdezte a helyettes keserűen.
Belegondolt, milyen lenne az élete Rukia nélkül. Sivár és kietlen...
 - Talán süket vagy?! Nem az előbb mondtam, hogy nem lennék képes itt hagyni titeket?! - kérdezett vissza Rukia idegesen - Vannak fontosabb dolgok is, mint hogy egy nemesi család tagja légy! Mint a barátság, meg... meg a szerelem...
 - Rukia, te... ? - Ichigo nem hitt a fülének.
 - Nii-sama leginkább azon akadt ki, amikor kerekperec közöltem vele, hogy téged még akkor sem lenné képes elhagyni, ha a tizenhárom őrosztagot uszítaná rám. - a lány elmosolyodott - A bátyám téged különösképpen utá...
Rukia nem mondhatta végig, mert Ichigo magához húzta, és megcsókolta.
 - Sok a duma... - jegyezte meg a srác, ahogy szétváltak.
 - Bocs, hogy szeretem kifejezni magam. - vetette oda a lány pirulva - Inkább induljunk, mielőtt még... A francba, bőrig áztunk!
 - Akkor meg nem ráérünk? Felesleges sietni. - lehelt egy apró csókot Rukia nyakár Ichigo.
 - Ichi... - kezdte volna a szekrénylakó, de a helyettes ismét félbeszakította.
 - Egy szót sem akarok hallani...

 - Haaaaaaapci!!!
Rukia akkorát tüsszentett, hogy az egész ház beleremegett.
 - A fenébe is, Ichigo! Azt mondtad, hogy ráérünk ácsorogni a szakadó esőben, erre mi lett a vége?!
 - Életed legszebb másfél órája? - kérdezett vissza Ichigo, majd kifújta az orrát.
 - Te idióta! Mindketten megfáztunk! Haaaaapci! - Rukia majdnem leborult az ágyról, ahol körbebarikádozták magukat zsebkendőkkel.
 - Higgadj le, így nem gyógyulsz meg! - Ichigo a lány kezébe nyomott egy bögre forró teát - Nesze, idd meg!
 - Te könnyen beszélsz, neked csak az orrod folyik... - jegyezte meg a lány sértődötten - Ki hallott már olyat, hogy valaki május közepén megfázással nyomja az ágyat?!
Azzal belekortyolt a teába, de ki is köpte.
 - Mégis mi ez a lötty?! Mert nem tea, az tuti.
 - Gyógytea, lenn találtam a szekrényben! - válaszolta Ichigo, és odaadta a teásdobozt a lánynak.
Az olvasni kezdett.
 - Ichigo... ez a tea... már három éve lejárt... - mondta Rukia elhalóan.
 - Akkor meg mit adjak neked, hogy meggyógyulj, he? - kérdezte Ichigo egy huncut vigyorral, ahogy ledöntötte az ágyra a szekrénylakót.
 - Hát... van pár ötletem... - Rukia a srác nyaka köré fonta a karjait - Hozz
még egy lázcsillapítót!
 - A francba már! - Ichigo dühében olyan erősen tapasztotta az ajkát 
lányéra, hogy Rukia ajkai még hosszú percekig bizseregtek a csók után.
 - Ez volt a másik ötletem... - jegyezte meg, ahogy elmosolyodott - De ezzel keresztbe fertőzzük egymást, ugye tudod?
 - Nem érdekel! - azzal Ichigo még hosszú időre a lányba fojtotta a szót.