December 30.
Első nap... Sasuke-kun már várt az ajtó előtt, mikor elkészültem.
- Összeszedtem pár infót erről a helyről. – mondta. – Azt, amiben utaztunk, autónak hívják.
- Remek! És a többi hablaty, amit mondott?
- Utazni lehet velük. Az emberek teljesen ellustultak. – mondta. – De... attól még mi is busszal megyünk.
Mint mindig, most is mindenről gondoskodott... hogy ne nézzenek minket hülyének.
- És, hogy hogyan kerültünk ide?
- Arról nem tudtam meg semmit... de nincs chakra-nk.
- Nincs?
- Nincs... tegnap megpróbáltam használni a Sharingan-omat... nem ment... egy jutsu sem működött... még a Henge sem...
- Akkor nélkülük kell boldogulnunk... a taijutsu?
- Az megy... ahhoz nem kell chakra.
Ettől megkönnyebbültem. Útközben Sasuke-kun megmutatta a járműveket... mindenre megtanított. Megtudtam, hogy a yen az a helyi fizetőeszköz... egyébként ezt az országot Japánnak hívják. De úgy említik, mint a „Felkelő nap országa”... a kultúrájuk ugyanaz, mint a miénk. A legnépszerűbb olvasmány a manga. Arra gondoltam, munka után veszek egyet... van egy olyan ünnep tavasszal, hogy Cseresznyevirágzás... hehe... pont a születésnapom környékén! ^^* Ez hízelgő. Az üzletben Nadia már várt ránk. Alig mentünk be. Vissza is tessékelt minket az autójához. Egy sportcsarnokban volt a forgatás. Teniszeznünk kellett, vagy hogy hívják már... egész délelőtt ezt próbáltuk. Kajaszünet, majd jött a másik forgatás. Parfüm... na ne! Flörtölnöm kellett Sasuke-kunnal... neeeeeeem... ez maga a mennyország! Hülyének lehet nézni, de imádtam! Szinte azonnal sikerült... a végére viszont hullák voltunk. Nadia odaadta nekünk a tegnap ígért telefonokat.
- Jól van! Holnap egy street fighitng-os forgatás lesz! – mondta Nadia. – Ahiko, amit kértem!
- Máris! – Ahiko félrehívott minket. Egy ideig félénken bámult maga elé, majd remegő hangon megszólalt: - Hogy jöttetek ide Konohából?
Szóval tudják... igen... alig vagyunk itt, máris jönnek a bonyodalmak... mindent elmondtunk, amit csak tudtunk, Ahiko jegyzetelt.
- Nadia-val majd beszélek... ő sem idevalósi... de valahogy véget kell vetni ennek! Egy csomó ember esik át egy-egy másik világból ide! Dolgozni fogunk rajta, hogy visszakerüljetek... minél hamarabb!
- Rendben...
- Ezen a héten még forgatunk, de utána egy ideig nem leszünk az ügy miatt.
- Értjük. – mondta Sasuke-kun. – Mehetünk?
- Persze...
Elindultunk a buszmegállóba. Előtte elmentem egy könyvesboltba. Egy csomó mangát átlapoztam... elég jók voltak... mégis olyan ismerősek... egyszercsak a kassza felől éles vitát hallottam:
- Mi az, hogy nincs Naruto manga???
- Sajnálom, de erre nem tudunk választ adni... Kishimoto nem mondott semmit... azt mondta, lesz következő fejezet... nem tudom, hogy mi történt...
Kishimoto? Ezt a nevet már hallottam... egyszer... olyan érzésem volt a név hallatán, mint mikor anyám megmutatta a kórházat, ahol születtem... és az, hogy Naruto manga... mi is mangaszereplők lennénk?