Ahogy cs�kol�ztak, mintha minden megsz�nt volna k�r�l�tt�k. Azt�n, amilyen gyorsan t�rt�nt, olyan gyorsan v�ge is szakadt az eg�sznek. Rukia ell�kte mag�t�l a hal�listent, majd a kez�t az arc�hoz szor�totta, mik�zben az ajt�nak zuhant, �s v�gigcs�szott rajta. Ahogy a l�ny zuhant, Ichigo mintha v�r sz�n�t l�tta volna villanni a szekr�nylak� tekintet�ben.
 " J�l van, kisl�ny, most m�r a ti�d. " mondta az ismer�s hang, tele �r�mmel " Most m�r a mi�nk... "
 " Mit akarsz t�lem?! �s t�le?! - k�rdezte Rukia.
 " �n azt akarom, amit te, Rukia. - v�laszolta a s�t�t haj� n� - Birtokolni �t... az erej�t... az �let�t.
Azzal h�tat ford�tott a l�nynak, �s lassan elindult. K�zben �jb�l megsz�lalt.
 " Meg fogod �lni �t, Rukia. "
 - Rukia! J�l vagy?! - Ichigo most t�nyleg agg�dott. �rezte, hogy valami nagyon nincs rendben. Az az ismer�s jelenl�t. Mire r�j�tt volna, honnan is eml�kszik r�, Rukia lassan kinyitotta a szem�t.
 - Semmi bajom. - mondta - Sajn�lom, nem tudom, mi �t�tt bel�m.
 - Az �n hib�m. - Ichigo elmosolyodott - Tudnom kellett volna, hogy ez lesz a v�ge, ha megcs�kollak.
Az a cs�k. Ichigo megcs�kolta �t... � pedig visszacs�kolt. Belepirult a gondolatba, de szinte azonnal r�ripakodott a sr�cra, ahogy fel�lkerekedett az �rz�sein.
 - M�gis mit m�velt�l Ichigo?!
 - �gy t�nt, �lvezted. - vigyorodott el Ichigo.
Term�szetesen igaza volt.
Azt�n az arca komoly lett, a tekintete pedig aggodalmat sug�rzott, ahogy a hal�listenn�re n�zett.
 - Mi folyik itt, Rukia?
 - Nem tudom. - j�tt a v�lasz.
Ez volt az igazs�g. Nem a teljes, de legal�bb nem hazudott. Szerencs�j�re a tov�bbi magyar�zkod�st�l megmenek�lt, ugyanis hirtelen egy pokollepke sz�llt r� a k�zfej�re. Egy parancs Soul Societyb�l.
 - Most r�gt�n vissza kell mennem. - mondta, �s a hangj�ba v�gre visszat�rt az er�.
Fel�llt a f�ldr�l, a h�ta m�g�tt hagyta a p�ttest�t, �s megnyitott egy Senkai kaput a kardj�val.
 - Ha visszaj�ssz, besz�ln�nk kell! - ki�ltott ut�na Ichigo, ahogy a l�ny elindult - �g�rd meg, Rukia!
Az azonban a v�lasszal egy�tt elt�nt a kapu t�loldal�n.

Rukia, miut�n meg�rkezett Soul Societybe, azonnal Yamamoto f�parancsnokhoz vezett�k.
 - F�parancsnok... - kezdte, mik�zben meghajolt.
Rukia �gy �rezte, nincsenek egyed�l, �s a sejt�se beigazol�dott, amikor egy alakot pillantott meg a szoba hom�ly�ban.
 - Nii-sama... - lep�d�tt meg, amikor r�j�tt, ki az.
Byakuya volt az utols�, akire sz�m�tott, hogy itt l�tja majd. Az csak n�m�n b�lintott.
 " Tudja. " gondolta a l�ny.
L�tta az aggodalmat az �rny�kban megb�v� b�tyja arc�n. Igaz, csak halov�nyan, de akkor is ott volt, Rukia pedig az �vek sor�n kell�k�pp kiismerte a b�tyj�t ezen a t�ren.
 - Kuchiki Rukia. - kezdett bele Yamamoto, akit kicsit sem �rdekelt a "csal�di �sszej�vetel" - Az�rt h�vattalak ide, hogy egy sz�vess�get k�rjek t�led Soul Society �rdek�ben.
 - Ez term�szetes, uram.
 - Megk�rtem a b�ty�dat, hogy csatlakozzon hozz�nk. - folytatta Yamamoto - Mivel � sz�v�n viseli a biztons�godat.
 " Az nem kifejez�s... " gondolta Rukia.
Byakuya ir�nta val� t�ls�gosan is nagy f�lt�se �s aggodalma eg�sz Soul Societyben legend�s volt.
 - Kurotsuchi kapit�ny marad�ktalanul t�j�koztatott engem az �llapotoddal kapcsolatban, Kuchiki Rukia. Csak az a k�vetkeztet�s vonhat� le ezek ut�n, hogy ahhoz, hogy meg�ll�tsuk az �tv�ltoz�sodat, Aizen Sousuke seg�ts�g�re lenne sz�ks�g. Vissza kell menned Hueco Mundoba, �s el�rni, hogy �gy tegyen. - mondta a f�kapit�ny - Aizen c�ljai soha nem voltak tiszt�k, nem tudni, mit tervez. Az azonban bizonyos, hogy az lenne a legel�ny�sebb Soul Society sz�m�ra, ha te menn�l hozz�. A b�ty�d ezzel kapcsolatban m�r kifejezte sz�momra a v�lem�ny�t, �s �n is �gy gondolom, hogy visszat�rni Hueco Mundoba, nem lenne t�bb puszta �ngyilkoss�ggal. - tette hozz� - �ppen ez�rt, nem k�nyszer�t r� senki, hogy elv�llald ezt a k�ldet�st. Te d�ntesz. Aizen val�sz�n�leg gyan�tani fogja, hogy k�m vagy, de akkor is �gy tesz majd, mintha b�zna benned, �s beavat majd p�r r�szletbe a terveivel kapcsolatban. B�rmilyen inform�ci� el�nyt jelenthet ellen a k�zelg� h�bor�ban.
Rukia k�v�ncsi lett volna, mik�pp is "fejezte ki a v�lem�ny�t" Byakuya. Hirtelen gyeng�ds�get �rzett a b�tyja ir�nt. A hideg k�ls� ellen�re igenis t�r�d�tt vele.
 - Elfogadom a k�ldet�st. - mondta v�g�l haboz�s n�lk�l, mik�zben tudta, hogy Byakuya nem ezt a v�laszt v�rta t�le.
Pedig v�gs� soron, csak ez az egy v�laszt�sa volt. Ha nem megy, meg fog halni. Ez nem felt�tlen k�l�nb�zik att�l, ha Aizen v�gez vele a saj�t k�t kez�vel. De ha csak egy kicsit is k�pes volt seg�teni Soul Societynek, akkor a hal�la nem lesz hi�baval�. Akkor m�lt� hal�la lesz, olyan, amilyennek egy igazi hal�listen�nek lennie kell.
M�sr�szt pedig, csak ez az egy lehet�s�ge volta arra, hogy valamilyen �ton-m�don megakad�lyozza az �talakul�s�t.

Nem sokkal k�s�bb Byakuya �s Rukia elhagyt�k az els� osztag sz�kh�z�t. Yamamoto azonnal megkezdte az el�k�sz�leteket, hogy a l�ny m�r m�snap reggel elindulhasson egy a v�rost�l t�bb kilom�tern�ire megnyitott Senkai kapun kereszt�l.
Rukia megk�nnyebb�lt, hogy a j�v�beni terveinek megv�ltoz�sa miatt nem kell besz�lnie Ichig�val. Tudta, hogy ez egy gy�va dolog, de ink�bb ne l�ssa t�bbet, mint hogy kider�lj�n, mit is �rez a helyettes ir�nt. Ez az �t sokkal j�rhat�bbnak t�nt sz�m�ra.
Sz� n�lk�l haladtak a sz�rk�letben hazafel�. Rukia nem is v�rt m�st, � �s Byakuya nem sokat besz�lgettek. Ahogy elhaladtak a kedvenc helye mellett a birtokot szeg�lyez� kertben, Byakuya egyed�l hagyta �t.

A leveg� hideg volt, egy kicsit t�n cs�p�s is. A tiszta �gen megannyi csillag t�nd�k�lt. Rukia behunyta a szemeit. Visszaeml�kezett az �rz�sre, ahogy Ichigo ajka az �v�hez �r. Csak p�r �r�ja t�rt�nt, m�gis mintha egy �r�kk�val�s�g telt volna el az�ta.
 - Szereted, ugye?
Rukia felpillantott, �s nem messze t�le Byakuy�t vette �szre, aki a Holdra meredt. A b�tyja szokatlan k�rd�se meglepte �t. Ennyire �tl�tsz� lett volna? Rukia tov�bbra is a f�ben �lt, �s a vizet figyelte. Nem v�laszolt. Nem tudott...
Byakuya m�g sok�ig nem sz�lt semmit.
 - Vigy�zz magadra, Rukia. - mondta v�g�l, majd visszament a h�zba.

M�g eg�szen s�t�t volt, amikor Rukia elindult a hegyekbe. An�lk�l kellett el�rnie a kaput, hogy b�rki is �szrevette volna. �szrev�tlen osont ki a v�rosb�l egy figyelmetlen�l nyitva hagyott kapunak k�sz�nhet�en.
A nap lassan a hegyek f�l� is el�rt, ahol a Senkai kaput megnyitni k�sz�ltek. A kijel�lt hely egy erd�s ter�lten fek�dt, a n�v�nyek mind z�ldek �s buj�k, nem olyanok, mint Sereitei rendezett kertjeiben.
A l�ny le�lt egy kid�lt f�ra, mik�zben v�rakozott, hogy az �tj�r� megjelenjen. Igaz, m�g rengeteg id� volt h�tra addig.
Minden olyan b�k�s �s nyugodt volt k�r�l�tte.
 - H�t el se b�cs�zol?
 - Ichigo! - Rukia azt hitte, kiugrik a b�r�b�l, �gy megijedt - Te meg mit keresel itt?!
L�tezik, hogy nem vette �szre a sr�c reiatsuj�t, vagy az ennyire mesterien k�pes �lc�zni azt?
 - K�vettelek. - mondta a helyettes sz�ntelen�l.
 - Nyilv�nval�.
 - Meg�g�rted, hogy visszaj�ssz �s mindent megbesz�l�nk. - Ichigo arc�r�l nem lehetett �rzelmeket leolvasni.
 - Nem �g�rtem semmit! Te csak elk�nyvelted magadban, hogy �gy lesz! - csattant fel a l�ny.
Valami m�s volt a hangj�ban.
 - Hazudt�l Rukia. - mondta Ichigo nyugodtan - Azt mondta, hogy k�pes vagy ir�ny�tani a benned �l� Hollowot, �s hogy minden rendben lesz.
Rukia �sszerezzent. Nem akarta, hogy �gy kelljen megtudnia, de most m�r mindenk�pp az igazat akarta mondani neki.
 - Ki volt az? Urahara? - k�rdezte.
 - Mi�rt nem mondtad el, Rukia? - a sr�c hangj�ban f�jdalom csengett - Seg�thettem volna.
 - Nem tehetsz semmit. Senki nem tehet semmit. Urahara ezt nem mondta?
 - Akkor legal�bb ezt a kis id�t t�lts�k egy�tt. B�znod k�ne bennem.
A Senkai kapu lassan megjelent. Rukia fel�llt, hogy �s elindult a kapu fel�.
 - Szeretlek, Rukia.
 - M�g csak egy gyerek vagy, Ichigo. - mondta a hal�listenn� h�v�sen.
M�g csak fel� sem fordult, ahogy ezt mondta neki. Nem lett volna k�pes mag�val vinni annak az arcnak a l�tv�ny�t.
 - Azt hiszed, ha valamit igaz�n akarunk, akkor kell� elsz�nts�ggal el is �rhetj�k. Menj vissza a vil�godba, �s �ld az �leted. Te nem ide tartozol.
Azzal bel�pett az �tj�r�ba, �s elt�nt. Ichigo pedig ott maradt, csak �llt ott, ahol a l�ny nemr�g m�g �llt, a f�jdalom pedig lassan felem�sztette a lelk�t.