Nagasaki&Hiroshima


Gondolom sokan halottatok Nagasaki �s Hiroshima katasztr�f�j�r�l,legal�bb a 8-os t�rt�nelem �r�kon!(by:Child)

Hirosima lakoss�ga addigra annyira megszokta az amerikai bomb�z�k jelenl�t�t az �gen, hogy j�form�n nem is t�r�dtek a h�rom rep�l�vel. Azonban augusztus 6-�n reggel 8 �ra 14 perckor minden megv�ltozott. Ez volt az a pillanat, amikor 580 m�terrel a 350 ezer lakos� v�ros felett az Enola Gay pil�t�ja kioldotta a Little Boyt, mely vak�t� f�nyjelens�ggel robbant fel. A bomba robban�ereje 15 kilotonna volt, mely 17 ezer tonn�nyi TNT-nek felelt meg. A robban�s 1,2 kilom�teres k�rben mindent elpuszt�tott, az �ldozatok sz�m�r�l pedig az�ta is csak becsl�sek vannak. A v�rosban tal�lhat� eml�koszlopon 61,4 ezer n�v van, 78 ezer ember nem vette fel az �lelmiszerjegy�t soha t�bbet, m�g az amerikai h�rszerz�s 139 ezerre becs�lte a halottak sz�m�t.

A robban�s k�vetkezt�ben akkora h�hat�s l�pett fel, hogy sz�mos �ldozat k�rvonala bele�gett a f�ldbe, az �p�letekbe. Egyesek a robban�s epicentrum�t�l m�g h�rom kilom�teres k�rzetben is s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedtek. A robban�s k�z�ppontj�ban tart�zkod�k a keletkez� radiokakt�v sug�rz�st�l azonnal meghaltak. Azonban a legt�bben nem mag�t�l a robban�st�l vesztett�k �let�ket, hanem az azt k�vet� t�zv�szben, oml�sban �s p�nikban. A robban�s k�vetkezt�ben m�g �vtizedekig haltak meg emberek k�l�nf�le sug�rbetegs�gben, vagy �ppen sz�lettek maradand� genetikai k�rosod�ssal. A v�ros 90 sz�zal�ka elpusztult: a Hirosim�ban tal�lhat� 76,2 ezer �p�letb�l 48 ezer teljesen megsemmis�lt.

Egy, a robban�st�l 3,7 kilom�ternyire l�v� meteorol�gus, Isao Kita a k�vetkez�ket �rta: „El�sz�r egy hatalmas villan�st l�ttam…majd j�tt a h�hull�m. A villan�s m�sodperc�t�l elkezdtem sz�molni magamban �s �gy kij�tt, hogy a robban�s milyen messze k�vetkezett be t�lem �s az is, hogy a sebess�ge k�r�lbel�l 700m/s volt. A hangsebess�g k�r�lbel�l 330m/s, ami azt jelenti, hogy a robban�s sebess�ge a hangsebess�g k�tszeres�t �rte el.”
Egy sebes�lt n� pedig �gy sz�molt be: „Egy rendk�v�li villan�s, vak�t� f�ny lobbant, majd j�tt a borzaszt� robaj. Valami furcs�t �reztem az arcomon, majd megr�m�ltem az �rz�st�l, mintha leolvadna a b�r, az arcomr�l, kezemr�l �s a karomr�l. A nappal sz�rk�leti s�t�ts�gbe v�ltott �t. Minden k�d�snek t�nt, mintha f�tyol lenne a szemem el�tt. Azon t�n�dtem, hogy elvesztettem az �rz�keimet?"

B�r az amerikai hadvezet�st is meglepte a bomba hat�sa, h�rom nappal k�s�bb, augusztus 9-�n �jra felsz�lltak a bomb�z�k. Egyik�k bombater�ben volt a Fat Man n�vre keresztelt plut�niumbomba. Ennek hat�ereje 21-22 kilotonna k�r�l volt. Az �ldozatok sz�m�t szint�n csak becs�lni lehet: k�zvetlen�l a robban�s ut�n 60-70 ezer ember halt meg. Ebben a v�rosban is elpusztult a h�hat�s �s a l�k�shull�m miatt az �p�letek jelent�s r�sze. A robban�st�l a 49 ezer �p�letb�l 13 ezer teljesen megsemmis�lt. Nagaszaki egy�bk�nt csak m�sodlagos c�lpont volt: a Bocskcar nev� bomb�z� eredeti c�lpontja Kius-szigete volt. A rossz id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt bomb�zt�k le az amerikaiak a Mitsubishi gy�rnak is otthont ad� v�rost. B�r a bomba hat�ereje nagyobb volt, mint a Hirosim�ra ledobott�, a f�ldrajzi k�r�lm�nyek miatt kisebb volt a puszt�t�s.

A Fat Mant 11 �rakor oldott�k ki a v�ros m�rtani k�zepe felett. A bomba 469 m�terrel a f�ld felsz�ne felett robbant fel, 43 m�sodperccel k�s�bb. Becsl�sek szerint a robban�s epicentrum�ban 3871 celsius fok volt a h�m�rs�klet, s gyakorlatilag 1000 kilom�teres sz�lvihar tombolt. A puszt�t�s 1,6 kilom�ternyi sugar� k�rre terjedt ki. Szomor� abszurdit�s, hogy sz�mosan voltak olyanok, akik a hirosimai t�mad�s ut�n menek�ltek Nagaszakiba. R�luk 1957-ben �rt k�nyvet Nine Who Survived Hiroshima and Nagasaki c�men Robert Trumbull. Az amerikai hadvezet�s egy�bk�nt k�sz volt folytatni az atomt�mad�sokat: p�r h�ttel a Fat Man ledob�sa ut�n m�r k�sz volt a harmadik, majd szeptemberre �jabb h�rom gy�rt�s�t tervezt�k. Azonban Hirohito cs�sz�r augusztus 14-�n elfogadta az amerikai felt�teleket, s szeptember 2-�n a Missouri csatahaj�n al��rta Jap�n kapitul�ci�j�t.

Az amerikai k�zv�lem�ny egy�bk�nt 1945 tavasz�n �rtes�lt el�sz�r arr�l, hogy �lesben akarj�k bevetni az els� atombomb�kat. Ekkor tiltakoz� akci� bontakozott ki. Hatvan tud�s �rt pet�ci�t Harry S. Truman eln�kh�z, arra k�rve �t, hogy csak akkor vesse be az �j fegyvert, ha Jap�n v�gk�pp nem hajland� kapitul�lni. Olyan elk�pzel�s is volt, hogy egyfajta �les k�s�rletben borzassz�k el a jap�nokat. E szerint 10 ezer m�ter magasan a Toki�i-�b�l felett robbantott�k volna fel �jszaka a bomb�t, hogy t�zmilli� ember l�ssa: mik a k�vetkezm�nyei, hogy lesz a vaks�t�tb�l nappali vil�goss�g. A tud�sok ennek a robbant�snak ki is dolgozt�k a forgat�k�nyv�t.

      1945 m�jus�ban Szil�rd Le� a k�vetkez�ket �rta: „Ne haszn�lj�k az atomfegyvert emberek ellen. Ha okvetlen�l sz�ks�ges, „mutass�k meg” a jap�noknak: robbants�k fel 10 km magasan �jszaka Toki� f�l�tt, hogy mindenki l�thassa a sz�rny� erej�t, de senkinek a haja sz�la se g�rb�lj�n meg”. Truman azonban ragaszkodott a bomb�z�shoz, mint megfogalmazta: „A h�bor�t gyorsan be kell fejezni. Itt van egy �j fegyver, alkalmazni kell.” Teller Ede pedig (aki egy�bk�nt Oppenheimer tan�cs�ra nem �rta al� a pet�ci�t) a k�vetkez�ket mondta a k�s�bb: „Azt, hogy Hiroshim�ra le kellett-e dobni az atombomb�t, �n nem tudom. �n azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy Nagaszakira ledobni hiba volt, abban eg�szen biztos vagyok!”.

Gyakorlatilag a teljes amerikai vez�rkar ellene volt a bomba bevet�s�nek. A sz�vets�ges er�k f�parancsnoka, Dwight D. Eisenhower t�bornok a k�vetkez�ket mondta: "1945-ben Stimson v�delmi miniszter �rtes�tett arr�l, hogy korm�nyunk atombomb�t k�sz�l ledobni Jap�nra. Egyike voltam azoknak, akik �gy �rezt�k, hogy sz�mos megalapozott �rv sz�l amellett, hogy megk�rd�jelezz�k e cselekm�ny b�lcsess�g�t. Mik�zben belemer�lt a vonatkoz� adatok r�szletez�s�be, n�mi m�lab� vett er�t rajtam, �gy kifejeztem m�ly egyet nem �rt�semet, els�sorban azon az alapon, hogy Jap�n m�r am�gy is legy�zetett, tov�bb� �gy �rvelve, hogy haz�nknak el kell ker�lnie, hogy a vil�g k�zv�lem�ny�t egy olyan fegyver bevet�s�vel sokkolja, amely v�lem�nyem szerint nem sz�ks�ges ahhoz, hogy amerikai �leteket ments�nk meg vele."

Hasonl�k�ppen nyilatkozott Chester W. Nimitz admir�lis, az USA csendes-�ce�ni flott�j�nak vez�rkari f�n�ke is, aki azt mondta: "A jap�nok m�r val�j�ban kerest�k a b�ke lehet�s�g�t, �gy az atombomba tiszt�n katonai szempontb�l nem j�tszott d�nt� szerepet Jap�n veres�g�ben." Ugyancsak el�t�lte az akci�t William D. Leahy admir�lis, Truman eln�k vez�rkari �sszek�t�je. Szerinte „a bomba felhaszn�l�sa Hirosim�ban �s Nagaszakiban nem jelentett k�zzelfoghat� seg�ts�get Jap�n elleni h�bor�nk sor�n. A jap�nok m�r veres�get szenvedtek �s k�szen �lltak a megad�sra." Mindezek f�ny�ben k�t kutat�, Peter Kuznick �s Mark Selden �gy v�lekedett, hogy a k�t v�ros lebomb�z�s�t a szovjet expanzi�s t�rekv�sek megakad�lyoz�sa indokolta, nem pedig Jap�n t�rdre k�nyszer�t�se. A t�rt�n�szek szerint ugyanis a kezd�d� szovjet inv�zi� hat�s�ra adt�k meg magukat.

Az amerikai t�rt�net�r�s egy�bk�nt azzal indokolta a k�t v�ros elpuszt�t�s�t, hogy megakad�lyoztak vele egy k�lts�ges, elh�z�d�, �s ki tudja mennyi �ldozatot k�vetel� partrasz�ll�st. Egyesek szerint a bomba alkalmaz�s�ban az is szerepet j�tszhatott, hogy j�nius 23-�n fejez�d�tt be az okinawai partrasz�ll�s, ami a II. vil�gh�bor� tal�n legv�resebb �tk�zete volt. Amerikai r�szr�l 12 ezren haltak meg, s tov�bbi 30 ezren sebes�ltek meg. A jap�n katon�k k�z�l pedig 102 ezren pusztultak el, s csup�n 7500-an estek hadifogs�gba. A civilek k�r�ben is aratott a hal�l: a sziget lakosainak egyharmada, 150 ezer ember halt meg. �ket a jap�nok �l� pajzsk�nt haszn�lt�k, vagy �ppen �ngyilkoss�gra k�nyszer�tett�k.

A sz�veg teljes tartalma innen sz�rmazik,minden k�pi anyag saj�t gy�jt�s!